Tavaly személyenként bemutattam a legjobbakat, idén nem igazán akartam erről írni, nyilatkozni, de valamilyen szinten elég nagy nyomás érkezett rám a sportbarátainktól, így most megteszem, és foglalkozom a témával.
Ez kicsit megijeszt, mert senki véleményét nem kívánom befolyásolni, hatással lenni rá, méltánytalannak érzem ezt, méltatlan vagyok erre, de annyian kérték ki a véleményemet, hogy parancsoljatok! Ami pedig végképp eldöntötte, hogy ezt megteszem, az, hogy elég nagy vihart és ellenszólásokat kavart, szított a díjazottak személye több kategóriában is. Előre szólok: először és utoljára nyilvánulok meg, valamint hosszú lesz a cikk, és tisztában vagyok vele, senki nem fogja végigolvasni, de ti akartátok, tehát tessék. Két kérdés jött hozzám, az egyik én, amit elutasítok, a másik a nyertesek, amit részletezek, tehát jöjjön véleményem.
Rengetegen kérdezték, hogy az én nevem miért nem merülhetne fel, miért ne kaphatnék a megyei focink összefogásáért, és egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységeimért valamit. Ez az, ami nonszensz és abszurd témakör, gergős iróniával erre azt mondom, majd jövőre megkapom, persze post humus (sportvezetői és ujjkoptató irkálgató szempontból is). Aki ismer, tudja, hogy nem sok mindenre becsülöm magam, abszolút érdemtelennek tartanék minden ilyet, és ezért át se venném.
Az egy dolog, hogy majd' egy évtizede tevékenykedem a fociban, a legapróbb gyerekeken át a felnőtt férfi és női és az öregfiúk fociját is próbálom nyomon követni, és hajlandó vagyok megtenni bármit, de ezt csak szeretetből, a naiv szent célom eléréséért. Valamint azért kezdtem el írni is, mert úgy gondoltam kevés figyelmet kap a megyénk alacsonyabb osztályú labdarúgása, a többit pedig sokszor nem megfelelő szemszögből közelítik meg. Sok a nem tetsző tényező, acsarkodás, ezért is hoztam létre az egyik közösségi oldalon a csoportot, mely már több, mint kétezer főt fog össze, ahol kulturált körülmények között véleményt cserélhetünk, és ez a legnagyobb elismerés a számomra.
Következzen a válasz arra a kérdésre, hogy mit gondolok a győztesek kilétéről. Minden díj odaítélésénél a sportágunk szereplőiben felmerül, hogy mi alapján lesz a legjobb valaki az adott kategóriában, mik a szempontok. Úgy gondolom, hogy lehetne másokat is választani, de csak egy nyerhet, és ők mindannyian teljesen megérdemlik, rászolgáltak erre, és ami a legfontosabb: ez a döntés született, amit el kell fogadni.
Minden díjazottnak tiszta szívből, őszintén gratulálok, úgy gondolom, megérdemlik az elismerést mindannyian. Ám az is természetes, hogy ahány ember, annyi féle listát állítana össze, mindenkinek vannak saját jelöltjei, aki szerinte jobban megérdemelné ezt. Annak örülök, hogy vitát generálnak a díjak nyertesei, mert a jó oldalát nézve ez az jelenti, hogy rengeteg arra alkalmas jelölt van, aki kiérdemelné a díjat.
A személyes véleményem az ilyen díjakról: definiálhatatlannak tartom, és mivel a fociév nem fedi a naptári évet (tudom megyei sportgála, stb., de akkor is), így még megfoghatatlanabb az egész, valamint mivel több osztály van, nehezen lehet összehasonlítani a szinteket, akár a csapat, akár az edző, akár a játékos kategóriában. Lehet, hogy az éremosztó és a gólkirályi címeket díjazó nyári, szezonvégi nyári gálán kellene díjazni osztályonként a legjobb játékosokat (akár posztonként is) és edzőket. Ezt akár azok véleménye alapján is meg lehetne tenni, akik legjobban ismerik őket: a velük azonos osztályban szereplő csapatok vezetőinek szavazata alapján. Valamint, ha már elindult a futsal és az öregfiúk bajnokság, akkor a játékos díjakat oda is kiterjeszteném.
A csapat díjat épp ezért a több osztály és csoport alapján nehéz összefogni, de ha szó szerint vesszük, akkor a legjobb csapat, amelyik a legmagasabb osztályban játszik. Akkor viszont, mi értelme lenne a díjnak? Így aztán, azok közül szoktak választani, akik nyáron bajnokok lettek és ősszel a magasabb osztályban is vitézkedtek.
Az edző kategóriáról azt gondolom, hogy olyan edző jöhet szóba, aki mind tavasszal, mind ősszel remekelt a gárdájával, mert ugye általában az edző csinálja a jó csapatot, és a csapat eredménye csinál valakiből jó edzőt.
A játékos díjat általában csatár kapja, mert statisztikai alapon csak a gólok száma és a játszott találkozók száma a kivitelezhető.
Akkor most még egy dolgot hozzátennék: ugye vannak a feltételek, amik messze nem egyformák és azt gondolom lehet, hogy a legjobb edző, csapat, játékos nem lett bajnok, hanem mondjuk a középmezőnyben zárt, de ez sokkal fényesebb mint amire a körülményeik alapján vártak tőlük. Plusz még a legjobb játékos, lehet bármilyen poszton szereplő, de ez nehezen követhető messziről, és ez csapatjáték, egyedül még kevesen nyertek meccset.
Következzenek a díjazottak és az én értékelésem, elemezgetésem, hozzátéve, hogy sokadszor, de ismét hangsúlyozva, mindannyian megérdemelték a díjat akiknek adták. Valamint, nem láttam minden gárdát, a női és az utánpótlás meccseket meg még annyira sem, az aktíva és a labdarúgásért díj nehezen szempontrendszeresíthető, ez az én hibám, de indoklásokat nem láttam sehol. Így nem mennék ezekbe bele mélyen, itt csak az elért eredményekre lehet támaszkodni, de egy mondatban megemlítem őket.
Női kategóriák
Legjobb labdarúgó: Urai Bianka; legjobb csapat: Ófehértó SE; legjobb női edző: Kósa János, aki szerintem férfi, így nálam őt választották a legjobb női csapatnál dolgozó edzőnek.
Van ugye NB-s csapata a megyének, és az NB II-es gárda valamint a megyei bajnokságban szereplő Nyírség NSC 16-osban csillogó gyöngyszeme nyerte a díjat, és ők adták az év edzőjét is. A bajnokságban, a tornákon az egész naptári év eredményeit figyelembe véve elemezgettem, nem részletezem az adatokat, mindenki nézze meg őket, egy dolog tény, az Ófehértót választották a legjobb csapatnak.
Utánpótlás
Legjobb labdarúgó: Szőke Adrián; csapat: Pátroha LSE U19; edző: Csire Sándor.
A kiléteket nem bolygatom, mivel nem ismerem a teljes felhozatalt, a díjazottakat látják, elismerem a teljesítményüket, de tudnék felsorolni néhány más jelöltet is, mindhárom kategóriában, akik szintén megérdemelték volna, és lehet, hogy az eredmények alapján merülhetnek fel gondolatok. Plusz mindenki tud ilyet mindháromban, és rátok bízom kit soroltok fel, de vannak adatok, amik nem hazudnak, és vannak díjak, amiket kiosztanak, persze mindezt teljesen jogosan vagy joggal és méltán.
Aktíva: Feczus Mihály
Na, egy díj, amit fogalmam sincs milyen szempontok szerint adnak, tény, hogy sok jót és dicséretet hallani körzetében tett önfeláldozó munkájáról. Ám ha már „félprofi”, szövetséghez köthető személyeknél járunk jelen esetben, akkor nekem még eszembe jut többek között Kvaka Árpád (az utánpótlásért, és a megye focijáért tett munkájáért), valamint a téli és nyári munkarengeteggel terhelt két sportember, az átigazolási bizottság két lelke Badacsonyi Tibor és Kiss Sándor, e három urat ragadtam ki, de itt is sorolhatnám még sokáig a neveket, akik szerintem rászolgálnának erre.
Labdarúgásért díj: Baracsi Balázs
Úgy gondolom ez nem feltétlenül az adott évnek szól, hanem amolyan életműdíj, mellyel nem csak őt jutalmazták, hanem az egész vezetőséget, támogatókat, edzőket, játékosokat és a megye egyik példájának tekinthető minta klub minden szereplőjét.
Baracsi Balázs előtt még van hátra vastagon jó néhány tartalmas év, és ennek jó részét remélhetően sportvezetőként tölti, de már most is rengeteget tettek le irányítása alatt az asztalra. Ha a díjazott évet nézzük, a legnagyobb figyelemmel kísért gárda, azaz a felnőtt csapat, persze remek kerettel és jó feltételek mellett (de ezt is elő kellett teremteni) még ha nem is zökkenőmentesen, de elérte az NBIII-ban bónusz kör nélkül maradást, ősszel kicsit még jobban zökkengetnek, de nem egyszerű a feladat. A felnőtteken kívül tartalmas, magvas utánpótlásbázissal rendelkeznek évek óta.
Azért írtam, hogy nálam ez életműdíj, mert nézzük meg a kiragadott felnőtt csapat hol volt amikor ő lett a klub elnöke, és most jelenleg a megye harmadik legjobb férfi csapata, emellett a létesítményben, körülményekben és szükséges több tényezőben is léptek előre, minden klubnak, településnek minimum ilyen szemléletű és hozzáállású vezetőt kívánok mint Baracsi Balázs. Természetesen szerencsére a megyei osztályokban is sok, odaadó, önfeláldozó, remek sportszakember tevékenykedik, akik szintén megérdemelték volna a díjat, de felsorolásba nem megyek bele, mindenki tudja miért nem.
Elértünk a legnépesebb, a legnagyobb figyelemmel kísért díjakhoz, a három felnőtt férfi kategóriához.
Legjobb férfi labdarúgó: Marics Gábor; felnőtt labdarúgó csapat: Encsencs SE; férfiakat edző: Gerliczki Máté.
Mint írtam nem lehet összehasonlítani a különböző osztályokat, de muszáj, így nálam csak olyanok jöhetnek szóba, akik mind tavasszal, mind ősszel remek eredményeket értek el csapatukkal. Mindhárom kategóriában népes a mezőny, és nem is lehet kiemelni senkit, tucatjával lehet sorolni a messze nem tucat személyeket, de mindháromra igaz: csak a táblázaton elfoglalt hellyel tudják indokolni a választást. Egy dolog meglepett azért, hogy a nyáron megye I-t nyert Kemecse egyik díjhoz sem fért oda (bár tudjuk, a visszalépés és egyéb kapcsolódó tényezők okán fenntartással kezelik őket).
Csapat: tehát a szempont a legjobb eredményeket elérők tábora, győzött az Encsencs, akikről már ezerszer írtam tavaly, hogy minden szempontból kilógtak a megye III-ból, meg is nyerték a bajnokságukat, és a megye II középmezőnyében telelnek. Rajtuk kívül nálam még felmerül a két NBII-es gárda, azaz az összevonást pozitívan túlélő és sokak számára meglepetésre az egycsoportos bajnokságot vezető Szpari, valamint az NBIII-as bajnok, az NBII-ben helyt álló, helyenként főleg a szezon első két harmadában meglepetéseket is szállító Kisvárda, akikről elkönyvelték: alig szereznek majd pontot, simán kipotyognak, de még vastagon és nem esélytelenül harcolnak a bennmaradásért.
Ha a megyei bajnokságokra nézünk, akkor ott van a tavalyi megye I-es bajnok, a második helyen telelő, a kupában is menetelő Kemecse. Említhetem még ebből az osztályból a Balkányt, akiket tavaly is lesajnáltak, igaz éppen hogy, de meghosszabbították tagságukat, most pedig egy nagyon szimpatikus útra lépve, kiemelkedő teljesítménnyel kirukkolva idén harmadikok az erősödő osztályban, amit szerintem nem sokan vártak tőlük.
A tavalyi NBIII-sokat nehéz értékelni, hisz a Bátor zökkengetett ősszel, a távozókat pedig szintén nem lehet megítélni, mert az összevonásosdi leértékelte az egy évvel korábban simán bennmaradást érő középmezőnyben zárást, plusz a Bakta kivételével nem a bajnokság élcsoportjában tartózkodnak. Lejjebb nézve az alacsonyabb osztályok bajnokait vegyük figyelembe (itt jön megint az, hogy lehet, hogy valaki a jóval többedik helyével nagyobb csodát csinált, mint aki nyáron bajnok lett, de ezeket nehéz mérni egy ilyen díjosztás kapcsán).
Tehát azok közül kell választani, akik nyáron bajnokok lettek és ősszel a magasabb osztályban is jól szerepelnek, a megye II győztesei a megye I-ben a 12-14 helyen vannak, és lehet, hogy van, akinél ez a körülményeikhez képest kicsit erőn felüli, de akkor sem lehet őket így megkoronázni. A megye III nyári királya a Nyírtura, aki egy pontra volt képes ősszel, a Túricse, aki a 12. és a Vitka, aki 15. helyen várja a tavaszt, tehát egyikük sem került messze a sereghajtóktól, az Encsencsről pedig már ejtettem szót, koptattam róluk dicsérő karaktereket. Ha az őszi megye II elejét nézzük, a Nagyhalászt és a Tiszavasvárit nehéz lenne megsüvegelni, mert tavasszal nem volt diadalmenet a teljesítményük, a harmadik csoportot vezető Tisztaberek nyáron a második helyen zárt, de az ő teljesítményüket, ugyanúgy mint azon megye III-asokét akik nem lettek bajnokok, a díjosztó szemével nézve nehezen lehet kiemeléssé formálni.
Edző: minden elismerésem Gerliczki Máténak, még úgy is, hogy Nagykállóban dolgozik, ami nem feltétlenül olyan nagy fekete pont nálam (bár kicsit negatív szempontból diszkriminálom őket, érthető okokból). Ám úgy érzem azért kapta meg ezt a díjat, mert az ősz sikeregyesületének az NVSE-nek is járt a díjosztók szerint valami a felnőtt csapat remek teljesítményéért (a csapat kategóriát nem adták, mert nyáron nem lett bajnok; játékost azért, mert eléggé átalakult a keretük nyáron, szűk azok névsora, akik tavasszal is ott játszottak; a megyei labdarúgásért díjat pedig nem említem, a csak mert „csakmert” alapon).
Ősszel, három meccs után vette át a gárdát, és igazi, remekül szereplő nagybetűs, egységes csapatot acélosított belőlük, akik az első helyen telelnek, kiváló edzőnek, sportembernek, és embernek tartom, na de akkor is elvileg a 2013-as naptári év edzőjét választották meg. Így az ő neve bennem fel sem merült volna. Kívánom nekik, hogy dolgozzanak, és ha sikerül megőrizniük a pozíciójukat (amihez lesz még pár csapatnak szava), akkor legyen ő a 2013/14-es bajnokság legjobb edzője.
Mivel már taglaltam, hogy csapathoz, eredményéhez köthető az edző sikere is, így bennem olyanok merülnek fel, akik egész évben tevékenykedve tavasszal és ősszel is jó eredményeket értek el csapatukkal (esetleg csapataikkal). Így merülhet fel a bajnok és most második Kemecse mestere, Ádámszki Róbert, akkor is ha sokan fanyalognak, hogy ilyen meg olyan edzés van, ilyen meg olyan edző, de az eredmény őt minősít. A Kisvárdát irányító, már sok mindent megélt Révész Attila. Ha az őszt néznénk csak, akkor nálam minden szempontból példás sportszakember a Balkányt vezető Dán Ferenc (de ugye ő nem játszana, mert tavasszal nem ő volt az edző) és bennem még egy megye I-es csapat edzője merül fel, még ha a csapat nem is arany gyűjtő, ő pedig a Nyírmadát navigáló Szőke István. A megye kettes bajnokoknak nem diadalmenet az ősz, bár ki tudja az edzőjük nélkül mire mennének, a megye III nyári királyaira az Encsencs kivételével igaz ugyanez, plusz a megye III-ban talán az edzők szerepe a legkevesebb, többnyire a játékosok nyerik a meccset.
Játékos: Marics Gábor lett a díjazott, aki a Baktában tavasszal is jó teljesítményt nyújtott, ősszel pedig 16 gólt szerzett a megye I-ben, egy góllal az éllovastól és holtversenyben egy-egy olyan labdarúgóval, akik többek között a tavasz miatt nem jöhetnek szóba. Persze mint mindig, a csatárok teljesítménye a legmegfoghatóbb, ugye ez minden gálán, nemzetközi szinten is bevált gyakorlat, ám mint elemeztem, nem biztos, hogy minden esetben egy csapatból az a legjobb, aki a gólokat rúgja, de ez valószínűleg csak az én rögeszmém.
Így én a fent részletezettek miatt itt nem fogok egy nevet sem említeni, csak egy picit a díjadók fejével próbálok gondolkodni. A neveknél ugye mérvadó a csapat tavaszi és őszi teljesítménye, mert ez csapatjáték, és mint írtam a játékosok képezik a jó csapatot, a jó csapat fényesíti a legjobb játékos címet. Ezek ellenére vallom, egy közép vagy alsóbb helyeken posztoló csapatot is vihet valaki szinte egyedül a hátán, ám ők ugye ilyenkor nem játszanak a döntéshozóknál, és persze csak olyanok jöhetnek szóba, akik mindkét fél szezonban megyénk valamelyik csapatban játszottak.
Így a már leírtak miatt az NB-sek mezőnyéből senki nem kerülhetett be, a mostani megye I-ből, mert ugye az eredmény számít, tehát két gárdából, a tavaszi és az őszi elsőből kerülhetnének ki a jelöltek. Alacsonyabb osztályokból megint nem nagyon díjaznak, és ugye a megye II-es mezőnye eleve kilőtte magát, a nyári bajnokok a tavasz okán, a télen élen telelők a tavasz miatt, a megye III pedig annyira kevés figyelemmel méltatott osztály, hogy oda nem is néznek a díjátadók.
Még egyszer gratulálok minden díjazottnak, őszinte tisztelet és kalapemelés számukra. Javaslom mindenkinek, hogy ne a díjazottak kilétén fanyalogjunk, hanem gratuláljunk nekik, mert megérdemlik a díjat, ők is, és szerencsére minden kategóriában van még sok jelölt, aki szintén megérdemelte volna ezt.
A jövő évre pedig azt kívánom a megyénk focijának, hogy a döntéshozóknak még nehezebb dolga legyen minden kategóriában, annyi a díjat kiérdemlő remek teljesítményt nyújtó edző, sportoló, csapat legyen!
Részemről a téma lezárva, kommentben mindenki hozzászólhat ehhez, örülnék is ennek, persze emberi formában, de ami mindennél fontosabb: hajrá együtt, hajrá összefogva, mert így léphetünk előre, összefogva.
Ha partnerre találok az egyesületeknél ebben, akkor a már bevezetett struktúrában szívesen írnék tavasszal is minden bajnokságról, ehhez persze a csapatok együttműködése a legfontosabb, hogy időben és reálisan megkapjam a beszámolókat, de úgy érzem ez a gárdák hasznát, céljait is szolgálja, és ami a legfontosabb: hajrá megyénk focija!
árny-ék (ln: győrfigergő)