Körülnézve persze nem a három szalmaházban élő kismalac meséje jut az eszembe, akikre rátalált a farkas. Sokall inkább a hangulat ragadott magával, mely természet közeli, és vizuálisan letisztult.

Életfilozófiával érdemes egy ilyen lakást otthonná tenni, és mivel faszerkezet tartja a Révész család otthonát, mi más mutatna jobban a lakberendezés stílusában, mint az antik bútorok, saját készítésű kályha és cserép padló? Minden olyan teljesen természetes odabent. De térjünk a lényegre.

A szalmabála-ház valóban rajzfilmbe illő valóság. Az építésének története igaz még friss, mert csak kicsivel több, mint száz évvel korábbra nyúlik vissza, de Amerikában és Kanadában jól bevált otthonteremtési módszer, hisz rájöttek, hogy az aratás utáni, földeken heverő szalma több, mint alom az állatok alatt és tüzelő, falrakásra is tökéletes anyag. Környezetbarát, olcsó, energiatakarékos és ráadásul még természetes is.

Ilyen házat építve a lehető legkevésbé szennyezzük a környezetünket. De azért persze nem fenékig tejföl az élet a szalmabála-házban, hisz vannak veszélyei is. Ilyen például a nedvesség és a rágcsálók. Bár, ha körbe van rakva a ház egy méteres eresszel, ha gangot építünk az udvaron, nem toljuk falig a bútorokat és nem kenjük át szintetikus festékkel a falakat, akkor nem lehet baj. No meg macskát is érdemes tartani, hadd egerésszen kedvére.

Mindenesetre Mártonék házában minden a legnagyobb rendben van. Sőt, nemcsak, hogy két órával az érkezésünk előtt érkezett egy kiscica, hanem a rekkenő hőségben még át is hűlhettünk odabent. Ugyanis rendkívül jó náluk a hő és a hangszigetelés is.

Náluk a szalma kiválóan szigetel odakintről, míg a vályog megőrzi bent a hűvösebb levegőt, nyáron. A szalma testvéranyagai az agyag, a fa és a kő. És meg kell hagyni ezek együttese nagyon jó közérzetet kelt. Igazán lehetne egy új divat ez, hisz nem csak szép, hanem praktikus is a technológia.

Révész Márton a környezetvédelemben való munkásságából nyeri a kreativitását, szeret hatékonyan alkotni hasznos dolgokat, látszatra haszontalannak tűnő anyagokból. Ilyen volt például egy üres ülőkével heverő kerti szék az udvarán, amin egy cserepes virág foglalt helyet. Valahogy így kapta a szalmabála-házépítésre is az ötletet, vagy talán a harmóniaérzet iránti vágya által teremtett otthont a családjának? Sokan közelebbinek élik meg így a Földanyát.

Magyarországon sajnos nem divat még a szalmabála-házépítés, annak ellenére, hogy már hivatalosan is engedélyezve van. Fontos még tudni, hogy az üzemeltetési költségei jóval alacsonyabbak, sőt, még egészségügyi szempontok is szólnak mellette. De halljuk inkább a részleteket, magától, Révész Mártontól:

PAE