A rendezvényen a 360 résztvevő összesen 1531 km-t úszott le, ebből Katalin is vastagon kivette a részét, írd és mondd - jelen esetben pedig olvasd -, több mint 10 órán keresztül hasította a habokat, és összesen húsz és negyed kilométert tempózott végig. Most vele beszélgettem az úszásról, és arról, ami e mögött van.

- Először is hatalmas kalapemelés, gratulálok, én - ha megszakításokkal is -, de 10 órán át még ülni se tudnék, nemhogy úszni, és húsz kilométerig még el se látok. Irigyellek is érte, hogy ilyesmire vagy képes.

- Köszönöm szépen, de ne irigykedj, nem az a célom, hanem azt szeretném, ha követőim lennének, te is és minél többen teljesítenének ilyen kihívásokat.

- Én is azt javaslom mindenkinek, hogy vágjon bele ilyesmibe, de azért ez akkor sem mindennapi teljesítmény

- Semmi különöset nem teljesítettem. Úsztam fordulóról fordulóra, mert nagyon szeretem. Ennyi.

- Az rendben, hogy szeretsz úszni, de ez kimagasló sporteredmény, egy hatalmas szikla, amit megmásztál… Gondolom, van e mögött valami más is.

- A 20250 méter leúszása nekem elsősorban nem sportteljesítményként jelenik meg, hanem inkább, mint egy zarándoklat. A fizikai teljesítőképesség határait feszegetve egy komoly lelki kiegyensúlyozottsághoz lehet eljutni. Nem vagyok sportember, de az úszásban és vízben, mint közegben, megtaláltam azt a hosszútávon tartható úszásritmust és -tempót, ami - számomra is meglepetésként -, akár látványos eredményt is hozhat.

- Mi volt a vízbecsobbanás előtt a magaddal szemben támasztott elvárásod, és fejben mennyire kell egy ilyen teljesítményre ráhangolódni?

- Nagyra értékeltem a lehetőséget, a tervem annyi volt, hogy leúszom minél gyorsabban, a legtöbbet kihozva magamból a Balaton-átúszás 5.2 km-es távját, aztán pedig ha bírom még kétszer ugyanazt, tehát 15 km körüli távot. A sokat emlegetett „Fejben dől el” ennyi volt, de tudni lehetett, hogy egy s más azért eldől még a medencében is.

- Sokan vettek részt a rekordkísérleten, ez mennyire volt zavaró, vagy inkább segítség? Hogy nézett ki ez a napod a medencében?

- Az első 150 percet a debreceni szenior úszókkal úsztam a nekik kiadott pályán, így inspiráló tempójukkal szépen haladva teljesítettem. Aztán éreztem, hogy nem bírom a sebességet tartani velük, ezért a maradék távot két és fél órás beosztással a vegyes (bárki úszhat itt) pályán teljesítettem. Itt gyakran lelassultam és alkalmazkodnom kellett, ami fárasztó volt lelkileg és kizökkentett az ideális ritmusból, viszont erőtartalékolás szempontjából valószínűleg előnyös volt. Éjszaka és hajnalban kedvezőbb volt a helyzet, kevesen úsztunk.

- Hogy lehet ennyit kibírni, technikailag ezt hogyan kivitelezted?

- Sajnos a mellúszás az az úszásnem, amiben legellazultabb tudok lenni, de ez nagyon terheli a lábat. Körülbelül nyolc órát úsztam mellúszásban, a maradék kettőt gyorsúszással, lábbója segítségével, a lábmunkát gyakorlatilag teljesen kiiktatva úsztam le, de más segédeszközt, uszonyt, tenyérellenállást nem használtam.

- Milyen volt a rendezvény hangulata, hogyan érezted magad, milyenek voltak a körülmények?

- A helyszín tökéletes volt minden szempontból, a víz lágy és ideális hőmérsékletű, a víz feletti levegő pedig klórmentes volt. A hangulatteremtés is maximális volt, motivációs zenék szóltak, a medence éjszakai kivilágítása pedig egészen különleges, lebegő élményt adott. A rengeteg, csodálatos gráciával úszó gyerek látványa sem maradhat említetlenül.

- Az ilyen hosszú megmérettetéseken mikre kell kiegészítőként odafigyelni, gondolom vízkőoldót nem használtál, de gondolok itt a krémekre, étkezésre, folyadékpótlásra?

- A kérdés nagyon jó, főleg, mivel magam is csak tavaly, a különböző versenyeken tanulgattam, mire figyeljek, milyen mankókat alkalmazzak önsegítésként és mit hogyan bírok. Sérülésem, izomgörcsöm még nem volt, annak ellenére, hogy nagyon összetör egy hosszabb táv. A hideg megvisel, még most is, a 28 fokos vízben hajnalban lezsíroztam magam, mert nagyon fáztam. Ismét a helyszínt dicséri a szauna éjszakai működése is. Meleg, mézes teát vittem magammal sokat, de nem eleget, így a végén cukros üdítőkre fanyalodtam, amit csak olyan kényszerhelyzetben iszom, mint ez volt. A hajnali forró capuccino sem maradt el, koffeinre szükség van. Az energia és folyadékpótlás tényleg elkerülhetetlen. Verseny előtti két-három napon semmit nem mozgok, nekem ez bevált erőgyűjtésnek.

- Mióta vált életed részévé az ilyen szintű és mennyiségű úszás, hogyan készülsz az ekkora kihívásokra?

- Körülbelül a tavalyi év nyarának végétől kezdtem nagyobb odafigyeléssel dolgozni az eredményekért, amiket célul tűztem ki magamnak (pl. két órán belül teljesíteni a Balaton átúszást, amit egyszerűen a víz szeretetére alapozva, 40. születésnapi élményajándékként 2 óra 27 perc alatt úsztam le tavaly). Ez annyit jelent, hogy nyáron minden nap hajnalban úsztam fél-egy órát. Ősszel futni is elkezdtem, heti legalább négyszer, 5-8 km távokat futva. Az úszás esetében is nagyon fontos a technika. Ennek fejlesztésére az interneten elérhető videókat néztem meg, legyen nyílt vízi úszásról, triatléták vízi felkészüléséről, kimondottan úszástechnikát oktató videókról szó. Mind nagyon sokat segített a fejlődésben és a gyakorlásban.

- Említed a Balaton átúszást, lehet, hogy nem csak agyilag vagyok szűklátókörű, de arra emlékeszem, hogy Kállóban is szelted a habokat nyáron a 24 órás úszáson és annak prológján. Milyen más események vannak már a hátad mögött?

- Az én életemben kivárta a sorát a sport, habár aerobikozgattam, úszogattam korábban is, de 2013 a fordulópont, most már tudom, hogy nem fogok leállni. A nagykállói verseny hozta meg igazán a kedvemet, ahol egy nagy vihar zavart ki a vízből kb. 4 óra úszás után. Átúsztam a Balatont, a Tisza tavat, Velencei tavon a 3 km-es távot, sajnos a Fertő tó messze esik innen, így az kimaradt. A nyílt vízi úszás nagyon izgalmas, kicsit félelmetes is. Más, mint a medence. Nagyon igyekszem ezeket minden évben megúszni majd.

- Milyen terveid, céljaid vannak még ezekkel a vízben történő fizikai kihívásokkal és lelkileg történő feltöltődéssel kapcsolatban?

- A szenior 1. korcsoportba tartozva a rövidtávú, gyors és hirtelen erőkifejtés már egyértelműen nem lehet cél, de nagyon szeretném hosszú távú, vagy -idejű úszásokon megmérni magam, és egyenletes, kényelmes, legfeljebb 25 perces kilométereket úszni akár 12 órán át. A hazai tóúszások tavaly a versenytapasztalat megalapozására remekül beváltak.

- Még egyszer gratulálok, és ahogy hallgatlak - valószínűleg nem utoljára -, még nekem is meghoztad a kedvem, lehet, hogy elkezdek a készülni én is a Duna átúszásra, persze hozzám mérten hosszában és egyelőre csak térképen. Sok sikert, és a továbbiakban is örömmel számolnék be hasonló nagyszerű teljesítményeidről. Remélem, minél többen követik a példádat, zárszóként mit üzensz nekik, mivel bíztatod őket?

- Én igazán cégére és szószólója lehetek kereken negyven évesen az „Elkezdeni soha nem késő” bölcseletnek. A lényeg persze, hogy ne hagyjuk abba, ha elkezdtük… tehát, melyik tóparton találkozzunk?

Összességében minden kedves olvasó megtalálhatja ezen beszélgetésben a maga számára fontos mondanivalót, mindegy milyen sportot választ, de remélem Katalin példája sokuk kedvét hozta meg, tehát találkozzunk az uszodában, vagy a pályán!

mz/x