A Coriolanus Shakespeare legpolitikusabb drámája. 1608 táján írta, Plutarkhosznak a Párhuzamos életrajzok-ban fellelhető történetéből.

Képgaléria

Bár még az is lehet, hogy Coriolanus soha nem élt, a római hősmonda a köztársaság őskorába helyezi, mintegy félévezreddel Krisztus elé. A legenda szerint már kamaszként az elűzött király párthíveit kaszabolta, majd a Rómával ellenséges volszk törzzsel vívott háborút, elhódította városukat: Coriolit, innen nyerte melléknevét.

Konzulnak jelölik, és majdnem megválasztják, ám utóbb minden ellene fordul…

Hazánk Színházai közül a Katona játszotta utoljára, harminc esztendővel ezelőtt. Nálunk a vasfüggönyre szép Horatius idézetet festett valaki latinul: „Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg” – ezt Babits fordította így, s akár a főhős jelmondata lehetne.

Petőfi Sándor 1848 elején fordította a darabot. Őt is idézzük: „Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből.

Fotó: Csáki Szilárd

William Shakespeare: CORIOLANUS

Tragédia

Fordította: Petőfi Sándor / B.

• Cajus Marcius Coriolanus, római nemes ILLYÉS ÁKOS
• Titus Lartius, római vezér a volszkok ellen EGGER GÉZA
• Cominius, római vezér a volszkok ellen NAGYIDAI GERGŐ
• Menenius, Coriolanus barátja PUSKÁS TIVADAR
• Sicinius, néptribun HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
• Brutus, néptribun TÓTH KÁROLY
• Ifjabb Marcius, Coriolanus fia XXX
• Tullus Aufidius, volszk vezér VICEI ZSOLT
• Római és volszk polgárok, szenátorok, urak, katonák, szolgák,
  összeesküdtek, hírnökök, a NÉP BALOGH GÁBOR, FELLINGER DOMONKOS, LAKATOS MÁTÉ, KAMENICZKY LÁSZLÓ, TÓTH ZOLKA
• Volumnia, Coriolanus anyja PREGITZER FRUZSINA
• Virgilia, Coriolanus neje FRIDRIK NOÉMI
• Valeria, Virgilia barátnője HORVÁTH RÉKA
• Petőfi, a fordító vándorszínész VARGA BALÁZS

Díszlettervező: SZÉKELY LÁSZLÓ

Jelmeztervező: BENEDEK MARI

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

A dobnál DÖMÖTÖR SÁNDOR

A harsonánál LINGURÁR TAMÁS

Ügyelő: LAFOREST CSABA

Súgó: KOVÁCS KATALIN

A rendező munkatársa: DEMETER ANNA


Rendezte: BODOLAY