Egy fesztiválozóval beszélgettünk élményeiről.

- Mikor érett meg benned a gondolat, hogy el kell menned az Ozora fesztiválra, és miért? Voltál már korábban is ott?

Ozorian: Nagyon sokat hallottam már korábban Ozoráról, bár megmondom őszintén, hogy a zenei stílus, amit a fesztivál képvisel annyira nem vonzott. Én inkább az élő zenét szeretem, de indulás előtt láttam sok videot, korábbi fesztivál összefoglalókat, hallgattam ehhez kapcsolódó zenéket és szép lassan megkedveltem a hangulatot. A goa az a zenei irányzat, ami meghatározza ezt a fesztivált, és az Ozora mondanivalója - és itt nyilván sokan sok mindenre gondolhatnak -, hogy ott nem a külsőségek számítanak.

Nem az számít, hogy az ember milyen ruhában megy oda, vagy milyen kocsival érkezik, vagy, hogy milyen sátorban alszik, hogy egyáltalán mennyi pénzt költ el a fesztiválon. Sokkal inkább fontosabb, hogy el tud menni az ember a barátaival, a barátnőjével, a családjával, vagy akár a kutyájával - mert rengeteg ilyen is van -, és jól tudja érezni magát.

Kicsit tényleg hippi-fesztiválnak tűnik kívülről - belülről is, ezt hozzá kell tennem -, mindenki szeret mindenkit, mindenki jóban van mindenkivel, és az ember úgy érkezik meg, hogy csodálkozik, hogy a biztonsági őrök mosolyognak, a jegyszedők készségesek, ha valamit nem találsz, azonnal segítenek… Tehát én először meg is lepődtem, most tényleg magyarországi fesztiválon vagyok?

- Szóval ez volt az első fesztiválod ott?

O: Igen, és mondjuk elég nyilvánvaló, hogy ez a fesztivál kicsit inkább külföldieknek is szól. A pultoknál, a bazár soron, mindenhol beszélnek nyelveket, sokszor például először angolul szólítanak meg, aztán mikor magyarul válaszolsz, akkor folytatódik a dolog magyar nyelven. Ha nem beszélsz magyarul, akkor is teljesen elboldogulsz Ozorán, míg sok más itthoni fesztiválon még mindig gondot okoz sok pultosnak, hogy idegen nyelven szólaljon meg.

- Milyen a fesztivál összképe?

O: Amikor megérkeztünk, egy "Welcome to Paradise" felirat fogadott minket, ami tényleg jellemző az egész fesztiválra. Végig mosolyogva, csodálkozva fedeztük fel az újabb és újabb helyszíneket, építményeket. Nem volt semmi olyan extra, modern dolog a külsőségekben, amire azt mondanám, hogy eldobtam az agyam tőle, nem voltak hiper-szuper zuhanyzó konténerek. Ugyanolyan mobil WC-k voltak, mint bármelyik másik fesztiválon, viszont ezeket napi három-négyszer ürítették, a zuhanyzók szép tiszták voltak, nem volt reggel tülekedés.

Melegvíz sem volt, de ez igazából senkit nem zavart. Kicsit nomád-jellegű ez a fesztivál, nagyon sok kézzel, természetes anyagból készült építmény van. A színpadok, a sörsátrak - amik inkább kis házikók -, mind-mind fából, nádból épültek, ezzel is mutatva, hogy ez egy természetközeli és természetbarát fesztivál. Folyamatosan bővül egyébként évről-évre ezeknek az építményeknek a sora, és tényleg nagyon látványosak, anélkül hogy betont vagy egyéb mesterséges alapanyagokat használnának hozzájuk.

Kiemelném még a színpadok esetében a profeszionális hangzás-, és a látványvilágot, látszik, hallatszik, hogy innen nem sajnálták a pénzt. A goapartiknak egyébként is elengedhetetlen tartozéka a profi hang és vizuális élményvilág. Nagyon tetszett még az az utca, ahol a különböző nemzetiségű ételudvarok vannak. Van itt thai, kínai, török, indonéz, görög, szinte mindenféle kaja, és ezek az ételbárok mind-mind a saját arculatuknak megfelelően alakítják ki saját portájukat.

- Mint modtad is, sokan gyerekekkel mennek az Ozorára.

O: Igen, ez így van. Rengeteg családot láttam mászkállni, a gyerekeken megfelelő hangvédelmi fülvédőkkel, és egy pillanatig nem éreztem azt, hogy ők ne lennének odaillők. Senki nem bántotta őket.

Ott, ha egy gyerek egész nap mászkálni akar a fűben - mert végig, az egész fesztivál területén szép gyep van - nem kell attól félni, hogy na, most majd valaki eltapossa. Mindenki figyel a másikra, és például ugyanez igaz a kutyával érkezőkre is. Mindenkinek van egy jó szava hozzájuk. Melyik magyar fesztivál az, ahová magaddal viheted akár a családtagként kezelt négylábút is? És a kutyák is jól érezték ott magukat.

Semmi morgás, acsarkodás, valószínűleg ők is érezték a rezgését az egész helynek. Nyugalom, pihenés, a fáradt gőz kieresztése zajlik a fesztiválon. Rengeteg olyan ember volt, akin látszott, hogy amúgy reggeltől estig irodában dolgozik, voltak ügyvédek, orvosok, értelmiségiek is szép számmal. De voltak egészen hétköznapi emberek is, fizikai munkások is. Minden réteg képviseltette magát.

- Viszont nagy részük külföldi, ha jól tudom.

O: Igen, én is így érzem. A látogatók többsége külföldi volt.

- Volt ugye az elhíresült rendőrségi razzia idén. A droghelyzetet hogyan láttad ott?

O: Úgy gondolom, minden fesztiválon tudják az emberek, hogy kit kell megkeresni, ha szeretnének bármiféle szerhez hozzájutni. Ez így volt az Ozorán is. Sok fesztiválon járok, tizenhárom-tizennégy ilyen eseményen évente, a legkisebbektől a legnagyobbakig, és mindenhol megvannak ezek az emberek. Amögött, hogy Ozorát most kiszúrták, sok hátsó ok lehet. Ki tudja. Én nem éreztem úgy, hogy jobban elterjedt lett volna a kábítószer fogyasztás, mint bármilyen más fesztiválon.

Inkább az a fura Ozorán, hogy nincs semmi korlátokhoz kötve, nincs leszabályozva az ember, nincs igazából olyan szigorúan vett "házirend", így aztán talán ezek a szóban forgó árusok is picit közvetlenebbek voltak az emberrel. Érdekes még az is, hogy nincs különösebben erős biztonsági személyzet sem, bár mondjuk nincs is rá szükség. Az ott töltött napok alatt egyetlen balhét, hangos szót vagy pofont nem láttam, pedig azért harmincezer ember vett részt ezen a fesztiválon. Minden szabályok és kötöttségek nélkül sokkal nagyobb rend uralkodott, mint bármelyik más általam ismert fesztiválon.

Nem kell izgulnod, hogy bajod esik, kirabolnak, ilyesmi. Saját szememmel láttam, mikor ott ment egy srác előttem, kiejtett a zsebéből száz eurót és jött egy másik fiú - akin pedig látszott, hogy ráférne a pénz - felvette a földről, és utánaszaladt, hogy hé, figyelj, elhagytad a pénzed. Nem volt ilyen, hogy sunyiban rálépek a pénzre, aztán meg elrakom. És ez így megy ott, valószínűleg ez a biztonságérzet vonzza a családosokat is oda, akik általában nyitottabbak is a világ felé.

- A média drogfesztiválként tálalta Ozorát. Tényleg ilyen súlyos a helyzet?

O: Nyilvánvalóan láttam betépett embereket, de nem olyan megdöbbentően nagy számban. Viszont a goa zenére táncolni magában is hatalmas élmény. Számomra nem kell mellé semmi, hogy jól érezzem magam és sokan voltunk még így ott ezzel.

- Hány napot voltál ott?

O: Három napig voltam a fesztiválon és pont bele csöppentem az említett razziába is. Nem éreztem azt sem annyira durvának, mint ahogy lejött az újságokban. A rendőrök is például teljesen barátságosan léptek fel az emberekkel. Én legalábbis így láttam. Nyilván az egész fesztiválterületet, ami sok hektárnyi, nem néztem végig. Viszont amit láttam, az az, hogy az emberek tényleg barátságosan viselkednek egymással, elvannak, zenét hallgatnak, ha akarnak jógáznak, meditálnak, vagy előadást hallgatnak, de akár a művészet is belefér, rajzolhatnak, vagy táncolhatnak egymással és így együtt élnek tíz napon keresztül.

- Nyíregyházi vonatkozása is van az idei Ozorának. Először lépett fel ott az Óperentzia zenekar.

O: Szerda este léptek fel, és tulajdonképpen az ő koncertjük volt többek közt az oka annak, hogy én is elmentem idén a fesztiválra. A Magic Garden nevű színpadon játszottak, ami az egyetlen olyan hely volt, ahol élő, hangszeres zenét lehetett hallani. Az első fellépők közt volt az Óperentzia, méghozá egy különleges, látványos Freak Fusion Cabaret nevű formációval. Az együttes mellett mutatványosok, zsonglőrök, táncosok léptek fel. Hatalmas hangulatot teremtettek és büszkén mondhatom, tökéletesen megállták a helyüket a nemzetközi felhozatalban.

- Egyes hírek szerint ez volt az utolsó Ozora. Mit gondolsz erről?

O: Ez egy "önképző" fesztivál. Nem jellemző rá az a hatalmas marketing felhajtás, mint a többi magyar rendezvényre. Nem látsz óriásplakátokat, szórólapokat, tévéreklámokat róla. Itt az emberek szájról-szájra adják át a tapasztalataikat és a híreiket a fesztiválról. Úgy gondolom, hogy ha valami probléma folytán a továbbiakban már nem Ozorán folytatódik ez a dolog, akkor is meg lesz szervezve egy mutációja, valaki által, valahol. Szerintem azok az emberek, akik jártak erre a fesztiválra, nem fogják veszni hagyni a dolgot, hogy tíz ilyen napot együtt tudjanak tölteni. 

A világ minden tájáról jönnek a látogatók, akik a rendezvény előtt már hónapokkal előtte erre készülnek, írogatnak a fórumokba, visszaszámolják a napokat… A legidősebb fesztiválozó, ha jól tudom 76 éves, de szép számmal láttam középkorú, akár ötvenes-hatvanas korosztálybelieket is. Szerintem egyébként kell egy ilyen fesztivál az országnak. Mert ez is viszi Magyarország hírét a világban. És nem rossz hírét, ebben biztos vagyok.

- Jövőre tehát újra elindulsz Ozorára?

O: Természetesen, az elsők közt fogok érkezni!