Díszbemutató 2013 március 15-én: A kőszívű ember fiai

Nyitólap » Nyugszi » Kult » Díszbemutató 2013 március 15-én: A kőszívű ember fiai

2013. március 13., 11:16| cikk

jokai_mor_a_koszivu_ember_fiai_diszbemutato_2013_marcius_15_en - Nyírséghír

A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című történelmi színművét mutatja be 2013 március 15-én a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház.

A mű a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki.

Képgaléria

A történet szerint a nemesdombi kastélyban haldoklott Baradlay Kazimír nagybirtokos, főispán. Konzervatív eszméket valló, a családjától ellentmondást nem tűrő zsarnok. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezett arról, hogy mi legyen asszonya és a fiai sorsa.

A legidősebb, Ödön diplomata maradjon az orosz udvarnál, Richárd Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, és a legkisebb, Jenő udvari tisztviselőként (hivatalnokként) maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította őket. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt a politika és a család érdeke.

Baradlayné a férje halála után fogadalmat tesz, hogy mindennek az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit a férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát szerette. Ödön azonnal teljesítette anyja kívánságát és az életét kockáztatva hazatért Oroszországból. Otthon Ödön liberális főispán lett, s Arankával családot alapított.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes volt Plankenhorst Alfonsine-ba. Egy előkelő szerepet játszó, szép, de gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között neveltette Károly nevű fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozott Liedenwall Edittel, a család szegény sorsú rokonával, akit megszeretett és eljegyezett.

Az 1848-as forradalomban Ödön Magyarországon tevékenykedett a forradalomban és a szabadságharcban is. Baradlayné elhatározta, hogy a másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd a huszárjaival embert próbáló akadályokon keresztül (Duna, March folyók, Kárpátok) tört haza, Jenőt anyja szöktette meg Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vívott Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígérte a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Richárd és Ödön részt vettek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, ezért forradalmi párbajt vívtak. Ödön győzött, így még idejében érkezett Richárd megsegítésére. Jenő otthon maradt anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbált menekülni, de egykori jó barátja, Ramiroff Leonin felismerte és lecsukatta. A volt kormánybiztosnak sikerült megszöknie, és otthon várta be további sorsát. Idézést kapott a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen von Baradlay) állítottak ki. Jenő eltitkolta az irat tartalmát a család elől, jelentkezett a katonai törvényszéknél, és bátyja helyett mártírhalált halt.

Richárd is börtönbe került, de Haynau hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmezett neki, mert Alfonsine tájékoztatta Haynaut arról, hogy másnap megfosztják hatalmától. A delnő eredetileg azért kereste fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát követelje. Richárd azonban megmenekült, majd hamarosan feleségül vette Editet, akiről kiderült, hogy Plankenhorst Alfréd vagyonának kizárólagos örököse lett.

Fotók: nyírséghír

Jókai Mór: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI

Történelmi színmű

Színpadra alkalmazta: Sediánszky Nóra