hirdetés
Nyitólap » Megyén innen » Nyíregyháza » Újratelepítését ünnepli Nyíregyháza a hétvégén
Újratelepítését ünnepli Nyíregyháza a hétvégén
2014. május 07., 08:45| cikkvideo
Nyomtatóbarát verzió   Hír küldése e-mailben
 
Újratelepítésének 261. évfordulóját ünnepli pénteken és szombaton Nyíregyháza, ahol koszorúzással és kulturális programmal emlékeznek a tirpákságra, a betelepült szlovák ajkú lakosságra.

Pénteken délután köszöntőt mond Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc földesúr és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szobránál, ahol elhelyezik a megemlékezés virágait - mondta el Rendes Sándor, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának szóvivője kedden az MTI-nek.

A városalapítók szobrának megkoszorúzását követően az akusztikus zene ünnepére várják a helyieket, amelyen fellép a Tünde-Pila-Bubu elnevezésű formáció, Oláh Ibolya és a Karmapirin, a No Techno Country Band, a Texas Stuff, este pedig Szekeres Adrienn ad koncertet a városháza előtti Kossuth Lajos tér színpadán. Szombaton kézműves- és iparművészeti termékbemutatót, tavaszi virágvásárt és kézműves foglalkozásokat rendeznek a téren - közölte a szóvivő.

Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint a felvidéki Hont és Zólyom vármegyékből. Békésben Petrikovics János szervezte az átköltözőket Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós és Szarvas településeken.

Akkor jöttek létre a Nyíregyháza környéki, ma is meglévő bokortanyák; a házaik építéséhez Károlyi Ferenctől faanyagot kaptak a tót, szlovák ajkú érkezők, akiknek háromévi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást is biztosított a gróf. Az evangélikus vallású betelepülőknek ennek ellenére üldöztetésben volt részük.

Nyíregyháza népessége ismét gyarapodásnak indult, 1786-ban II. József császár négy vásár megtartására jogosította fel a települést, amelynek mezővárosi rangot is adományozott.

A feljegyzések szerint az 1754-es évben a lakosság több mint 80 százaléka "tirpák" volt, 1850-ben 66,3, míg 1890-ben 15,5 százaléka. A II. világháborút követően, a Benes-dekrétum, a magyar-csehszlovák kényszerű lakosságcsere idején 4506 magát szlováknak tartó nyíregyházi települt át főként a felvidéki Lévai járásba, a ma Szlovákiában lévő Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlak, Kisóvár, Alsószecse és Garamszentgyörgy településekre.


Bookmark and Share
Nyomtatóbarát verzió  Hír küldése e-mailben
hirdetés
Mondja el véleményét!
Nincs hozzászólás.
Ez a véleményem:
Név:

E-mail cím (mások nem látják):

Vélemény:

hirdetés
Custom Search
hirdetés

hirdetés