Dr. Török László: Köszönöm, nekem is nagyon jól esett ez az elismerés, de szerintem kitüntetés ez a nagykállói polgármesteri hivatal, illetve most már a nagykállói közös önkormányzati hivatalban dolgozó valamennyi kolléga részére is, hiszen csapatmunka nélkül nincsenek sikerek.

- Ha ez egy állásinterjú lenne, akkor az lehetne az első kérdés, beszélj egy kicsit a múltról, hol végezted tanulmányaidat?...

- Az alma mater a nyíregyházi Krúdy Gimnázium volt, ahol laza hangulatban telt el négy év, amellett, hogy nagyon sokat tanultunk. A Krúdy reálgimnázium, mégis számomra a magyar es történelem órák voltak a meghatározóak, köszönhetően tanáraim egyéniségének. Aztán az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szereztem diplomát. A tételes jog ismerete mellett óriási értéknek tartom, hogy abban az időszakban a magyar jogásztársadalom elismert szaktekintélyei tanítottak az egyetemen. Az államvizsga idején számoltuk meg, hogy az indexben több, mint tíz alkotmánybíró, legfőbb ügyész, ombudsman, államtitkár aláírása szerepelt!

- Miért nem maradtál a diplomázás után Budapesten?

- Egy rövid ideig voltam ott ügyvédjelölt, illetve dolgoztam egy nagy biztosítótársaság jogi főosztályán is, de rá kellett jönnöm, hogy én nem szeretek Pesten élni, és a munka sem olyan volt, amiben igazán megtaláltam önmagam. Lehet, hogy furcsán hangzik, de tényleg szeretek a közért dolgozni és azt tartom eredménynek, ha a közösség életében sikerül pozitív változást elérni. Emellett engem minden a szülővárosomhoz, Nyíregyházához, illetve a megyéhez köt, nem tudok és nem is akarok elszakadni innen.

- A budapesti ügyvédjelöltség után nem volt furcsa egy kistelepülésen, Nyírparasznyán elkezdeni a jegyzői hivatást?

- De! Viszont az ottani dolgozók, a Polgármester Úr és a helyi közösség nagyban megkönnyítette a beilleszkedésemet. Ott éreztem rá arra, hogy a klasszikus jegyzői feladatok mellett mennyire fontos a településfejlesztés. Ennek ott is, és ezt követően Nyíribronyban és Balkányban is nagyon szép eredményei voltak. Hálás is vagyok mindhárom polgármesternek, hogy lehetőséget adtak nekem! Az pedig külön öröm számomra, hogy rengeteg olyan emberi kapcsolattal, barátsággal lettem gazdagabb, amik a mai napig elkísérnek.

- Mióta dolgozol Nagykállóban?

- 2007. szeptember 1-től adott Juhász Zoltán Polgármester Úr és a Képviselő Testület lehetőséget. Itt alakult ki - és alakul napjainkban is - egy olyan csapat, amely tagjait mind tudásuk, mind emberi tulajdonságaik alapján nagyra becsülök, akikkel megvalósítható a menedzsment szemléletű közigazgatás. Magyary Zoltán, egyetemi tanár, a közigazgatás tudósa, a szovjet típusú államigazgatásról írott dolgozatában azt fejti ki, hogy annak a rendszernek az volt a legnagyobb hibája, hogy a közigazgatást a joggal azonosította, és háttérbe szorította annak szervező funkcióját.

A jelenlegi közigazgatási reform önkormányzatokra vonatkozó része megítélésem szerint pont ezen szervező funkciónak ad nagyobb teret. Egy önkormányzattól a helyi közösség elsősorban nem azt várja, nem azért választja a tisztviselőit, hogy például megújítsa a személyi igazolványát - ez klasszikus állami, államigazgatási feladat -, hanem azt, hogy élhető, fejlődő, versenyképes településen biztosítsa neki a mindennapi élet feltételeit.

- Mit tartasz a legnagyobb sikernek az eddigi pályafutásod alatt?

- Mindenképpen a városfejlesztés eredményeit. Gondolok itt egyrészt az infrastrukturális fejlesztésekre, másrészt pedig az Urbs Novum városfejlesztési társaság megszervezésére, de például öröm látni azt is, ahogyan az Akácos úti Közösségi Házban foglalkoznak a roma gyerekekkel, vagy ahogyan a Nap Strandon nappal úszni tanulnak, éjszaka pedig a fiatalok szórakoznak a romkocsmában.

Városfejlesztés, közösségszervezés témájában el kell mondani, hogy rengeteget tanultunk, tanulunk azokból a főként az Európai Bizottság által közvetlenül finanszírozott Urbact projektekből, melyek különböző tematikák mellett biztosítanak arra lehetőséget, hogy lássuk, hol tart ma Európa. Mit gondolnak a lengyel, angol, cseh, román városok a fiatalok munkanélküliségéről, a negatív demográfiai folyamatokról, a zsugorodó városokról, vagy éppen a kisebbségek integrációjáról, a társadalmi befogadásról...

- Megfordítva a kérdést, mit éltél meg a legnagyobb kudarcként?

- Sajnos szinte minden héten vannak kudarcok is, dolgok, amik nem sikerülnek, de nem szoktam ezeket rangsorolni...

- Említs mégis egyet!

- Két hete volt a Kékes Csúcsfutás Mátrafüreden, és el kell mondjam, legalább 700 métert csak gyalogolni tudtam benne.

- Úgy látom az interjú szakmai részének végére értünk... Mivel töltöd a szabadidődet?

- A család az első, de azért mindig megkeresem a helyet a sportnak és a szórakozásnak is. Ahogy fiatal koromban, úgy most is rengeteg koncertre járok, keresem az érdekes emberek társaságát.

- Végül, van olyan zsinórmérték, mely meghatározza a mindennapjaidat?

- Justicianus írta - ami szerintem az életre ugyanúgy igaz -, hogy "a jog szabályai a következők: tisztességesen élni, senkit nem sérteni, mindenkinek megadni, ami jár neki". De ez túl komoly lenne,ha így zárnánk, úgyhogy inkább legyen a végszó egy Kispál és a borz idézet: "ha az életben nincs már több móka, meghalunk, mintha nem volna több dolgunk a világban, és édes lenne a halál!"

nyírséghír