A XIX. Tőkés–díjat 2011-ben Matuska Márton újságírónak, a Magyar Szó vajdasági napilap nyugalmazott szerkesztőjének ítélte oda az alapítvány kuratóriuma, azonban 2011-ben és az óta sem vehette át a díjat.

2012–ben nem döntött a kuratórium újabb díjazottról, s az eddig történtek alapján ez évben sem várható díjátadás. Pedig 2012-ben pályázati pénzt is nyert az alapítvány a díjátadásra. A jelenlegi helyzet szerint - mivel ezt nem használták fel - vissza kell fizetni.

–Mi újság az Alapítvány háza táján? – ezt kérdeztük Lengyel Szabolcstól, a kuratórium elnökétől.

–Az elmúlt évben, 2012-ben a működésre igényelt pályázatból kb. 500 ezer forintot vissza kell utalnunk. Ugyanis a kitűzött célokat, többek között az egyéni díj átadását nem tudtuk teljesíteni. A február 15-i rendezvényünk egyik célja volt, hogy a határon túli, velünk kapcsolatban lévő szervezetek vezetőivel megbeszéljük a további együttműködés lehetőségét.

Ezt megakadályozta az a tény, hogy a 2012 májusában az Emberi Erőforrás Miniszteréhez beadott kérelmünkre a mai napig választ nem kaptunk. A konferenciánkon jelen lévő illetékesek szerint még nem született meg a döntés. Ennek alapján terveinket nem tudtuk teljesíteni. Csak a saját bevételeinkből támogattuk a szórványban élő, tehetséges magyar gyermekek iskoláztatását. Ugyanis 2004 óta folyamatosan adunk ösztöndíjakat. A 2012/2013–as tanévben is az előző évhez hasonló nagyságrendben segítettük ösztöndíjasainkat. Ezt az összeget fedezték támogatóink adományai. A református egyházak és a szegény emberek filléreiből jött össze a pénz.

–Mi az oka, hogy a kuratórium tagjai nem vettek részt ezen a megbeszélésen?

–Erre nagyon nehezen tudok válaszolni. A Nemzeti Összetartozás Kollégiuma országos szervezetének elnöke, dr. Kondra Laura is részt vett ezen a megbeszélésen. Bizony nagyon jó lett volna, ha ezt az összetartozást mi együttes megjelenésünkkel alá tudtuk volna támasztani. Most úgy tűnik, mintha mi a nemzeti együttműködéssel szemben állnánk, pedig az alapítványunk eredeti célja nem ez. Most úgy gondolom, hogy szükséges valamilyen változtatás. Meg kell vizsgálnunk a jelenleg kialakult helyzetet. Szükségesnek tartom, hogy levonjuk a szükséges személyi konzekvenciákat annak érdekében, hogy alapítványunk, mihamarabb az eredeti céljának megfelelően működjön úgy, ahogy működtettük is az elmúlt 22 évben.

Elmaradt egyéni díj

–2011. június 1-jén a kuratóriumi ülésen a kuratórium két tagja azt javasolta, hogy ne döntsünk az egyéni díjról. Többségi szavazással azonban napirendre tűztük a kérdést, és a díjat Matuska Márton délvidéki újságírónak ítéltük oda. Az ülésen történtek következményeként dr. Mezey Károly – aki az alapítvány egyik alapítója volt – másnap reggel bejelentette, hogy kilép a kuratóriumból. A kuratórium engem bízott meg a díjátadás időpontjának az egyeztetésével, mely megtörténte után azt 2011. szeptember 25–re tűztem ki. A meghívókat is kiküldtem, de ezt követően sikerült egyeseknek az átadást megakadályozni. Pedig nekünk az összetartozás érdekében szükséges tevékenykedni. Nyilván nem akarom én a másik oldalon lévőket sérteni, akik arra hivatkoznak, hogy „vélhetően” törvénytelenség történt az alapítói jogok átadása kapcsán.

Csak emlékeztetek rá, hogy minket is megillet az ártatlanság vélelme mindaddig, amíg a bíróság mást meg nem állapít. (Két és fél éve folyik eljárás hol az ügyészségen, hol a bíróságon eredmény nélkül.) Több kísérletet tettem arra, hogy feloldjam a feszültséget. 2012. április 2–i kuratóriumi ülésre egy nyilatkozatot készítettem elő, amelynek a lényege a kölcsönös megbocsátás lett volna azért, hogy a közös, nemes céljaink felé haladhassunk. Nem lehetne fontosabb feladatunk, mint a 76. életévét betöltött Matuska Mártonnak az őt jogosan megillető Tőkés–díjat átadni, hiszen elismerten sokat tett a magyar nemzetért. Az említett nyilatkozatot a kuratórium a húsvétot megelőző nagyhét hétfőjén ismerte meg és kitűnő lehetőség lett volna mindannyiunk számára a kölcsönös megbocsátásra. Ezt a jelen lévő tagok többsége nem fogadta el. A gyűlés közben dr. Papp László bejelentette, hogy a jelenlegi körülmények közt a kuratórium munkájában nem kíván tovább részt venni.

–Jövőre negyedszázados a Tőkés díj. Előfordulhat-e, hogy a 2011-12- és a 2013-as egyéni díjakat nem adják át?

–Biztos voltam benne, amikor egy évvel ezelőtt a 2012-es évi működéshez szükséges támogatásra pályáztam, hogy az átadás megtörténik. Tettem kísérletet arra, hogy 2013. február 15-én - a pályázati időszak lejárta előtt - ez megvalósuljon. Az Alapító Okirat szerint az alapítványt 9 fős kuratórium irányítja. A jelenlegi létszám 5 fő. Ez is indokolja, hogy a kuratóriumot ki kell egészíteni. Bízom abban, hogy az alapítói jogok gyakorlója mindent megtesz annak érdekében, hogy a kuratórium zavartalanul működjön, hogy Tőzsér Árpád Kossuth–díjas író bevezetőben említett szavai valóra váljanak.

( Vincze Péter )