A problémát világjárványként leíró jelentés szerint a világon minden harmadik, tizenöt évesnél idősebb ember életvitele a fizikai aktivitás szempontjából nem megfelelő.

A 13 és 15 év között ötből négyen nem mozognak annyit, amennyit kellene, illetve nem végeznek hetente ötször fél órányi közepes intenzitású testmozgást, illetve háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, vagy ezek kombinációját. Az inaktivitás pedig a korral is növekszik, valamint a nőknél gyakoribb jelenség, mint a férfiaknál. De a magasabb jövedelmű országokban még nagyobb hányadát érinti a lakosságnak ez a probléma.

2008-ban a mozgáshiány miatt több mint 5,3 millió ember halt meg 57 millió halálesetből, egy másik Lancet-tanulmány szerint, mely népességstatisztikákkal hasonlította össze egyes betegségek - cukorbetegség, a szívbetegsége, rák - előfordulását a fizikai aktivitás szintjével.

Az inaktivitás az elhízásnak és a dohányzásnak megfelelő nagyságú kockázati tényezőt jelent, a tanulmány szerint. A mozgáshiány okozza a mellrák és a vastagbélrák 10 százalékát, a szív- és érrendszeri betegségek 6 százalékát, míg a 2-es típusú felnőttkori cukorbetegség 7 százalékát.

Évente félmillióval kevesebb halálesetet lenne világszerte, ha 10 százalékkal kevesebben lennének inaktívak a mostanihoz képest. A technika – számítógép, tévé, autó, stb. – miatt az emberek egyre kevesebb időt szánnak a testmozgásra, ami ellen globális összefogásra volna szükség a szakértők szerint.