Bár az ellenérték fejében történő tulajdon átruházás során az ingatlan – nyilvántartási eljárásban – a tulajdonosváltozás bejegyzéséhez, a szerződés mellékleteként – még nem kötelező, de mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy az eladónak átadási, a bérbeadónak bemutatási kötelezettsége áll fenn az épületek energetikai jellemzőit tanúsító okirat tekintetében, így rendelkezik erről a 2012. január 1. napján hatályba lépett Kormányrendelet.

Bár az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt már 2008. évben megjelent, a jogszabály csak nemrégiben lépett hatályba, és más jogszabályokkal együtt azt a célt kívánja szolgálni, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez ugyanis az energetikai tanúsítvány lehet egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.

A tanúsítvány az adott ingatlan vevőjének vagy hosszú távú bérlőjének megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától, mely a fokozottan energiatakarékos osztályzásról szól, a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed, mely utóbbi az adott épület rossz energetikai minősítésére mutat rá. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet, vagy lakást jelenti.

Talán első hallásra e Kormányrendelettel hatályba lépő újabb feladat, illetve eladói teher talán túlzottnak tűnhet, habár a jogalkotók a tanúsítvány bevezetésétől azt is várják, hogy az alacsony energiafogyasztás még inkább értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.

A tanúsítványnak így értelemszerűen szinte legfontosabb része lesz a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot, és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. S habár bárki készíttethet energiatanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, meglévő épület ellenérték fejében történő tulajdon átruházása, vagy 1 évet meghaladó bérbeadása, illetve 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasznú épület esetében kell elkészíttetni.

Nem szükséges tanúsítvány ugyanakkor– a teljes felsorolás szándéka nélkül – például: az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület, üdülő, ideiglenes létesítmény, hitéleti rendeltetésű épület, műemlék, és helyi védelem alatt álló épület esetében. Meglévő többlakásos épületeknél az épület egészére célszerű a tanúsítványt elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épülete vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

A tanúsítvány egyébként 10 évig hatályos, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben az igazolás hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni. Tanúsítást egyébként a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építészkamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek.

Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magánszemélyek esetében innentől kezdve tehát az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező. Fontos tehát megjegyezni, hogy a tulajdonos által elkészítendő, és az átruházáshoz szükséges energiatanúsítványt nem kell – egyelőre – a földhivatalhoz a szerződés mellékleteként becsatolni, csak a már hatályban lévő rendelet szabályozása szerint a vevő felé átadási, a bérlő felé bemutatási kötelezettség terheli a tulajdonost, legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig, s mivel a cikket ügyvédként írom, felhívom e szakmát űzők figyelmét, hogy az ügyvédet figyelmeztetési kötelezettség terheli a hatályba lépett rendelet kapcsán a tulajdon átruházási, illetve bérleti szerződés készítése során.

A helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos, így összegezve az eddigieket: hiszen a földhivatal bár nem követeli, de aki a törvényt nem tartja be, annak azzal kell számolnia, hogy ez szabálysértésnek minősülhet. De vajon hogyan és miképpen fogja ezt ellenőrizni a hatóság?

Dr. Kokas Karolina

Várjuk az olvasók további kérdéseit! Klikk Karolina nevén a levélküldéshez!