Miközben a Demokratikus Koalíció alelnöke, Niedermüller Péter nem lepődik meg azon, hogy a magyar fiatalság külföldre menekülve bízik a szebb és jobb jövőben - mert szerinte az Orbán kormány minden járásban anakronisztikus ideológiáját terjesztő népfőiskolákat akar létrehozni, elüldözve ezzel a jövő kiemelkedő és tehetséges szakembereit az országból - az új adók hullámvasútjában is meg kell kapaszkodni, mert már annyira veszélyes, hogy zuhannak ki belőle az emberek.
Történnek olyan dolgok a nagyvilágban, amik nem hatják meg a magyar média témaérzékenységét, pedig igazán fontos határozatokat hoznak a mi életünkről is.
Ha a kutyám megeszi az újságpapírt, és kiszarja a Magyar Nemzetet, az rendben van? A dolgok mitől lesznek épelméjűek? Ha kérünk egy „Szeretem a bőröd illatát” című dalt a rádióban, mikor az anyósunk bennég a házban?
Mi az, hogy politika? Gyerekként nem is akartam tudni ezt. Hogy mi az, hogy kapitalizmus, mi az, hogy kommunizmus és hogy éppen mi a frászt csinál a kormány.
A közszférában tudjuk, meddig terjed a cigányságról kialakult általános kép. De hol a határ a médiában? Idén már három kifogásolható műsort is találtak a magyar televíziókban.
Az LMP a közérdekű információk miatt aggódik. A szomszédnéni meg attól fél, hogy nem fogja tudni kifizetni a tévészolgáltatóját, nem lesznek többé hírek, és így nem lesz miért aggódjon.
Hoppá Ferikém! 
Bejelentkezés
