Ízlések és pofonok. Szokták mondani, és valóban nincsen átlagosítható alkat az ágyban. Ez annál összetettebb dolog. Ha beleszeretünk valakibe, legfeljebb az a kiábrándító, ha a kapcsolat ideje alatt a kelleténél jobban elengedi magát.

Láttunk már olyan nőt, akinek amint felkerült a gyűrű az ujjára, megnőtt a feneke, elengedett a cicije… De a férfiak is szeretnek „megnyugodni”, amit látványosan szemléltetnek a pocakjukkal.

Ilyenkor egyszer csak rossz lesz a másikkal a szex? Hogy van ez?

Minden értelmes ember úgy gondolja, hogy egy kapcsolat mozgatórugója a lélek, koordinátora pedig a mentális értékek, míg a szeretkezés csupán mindezek kifejező ereje.

Azonban léteznek olyan emberek, akik igenis adnak a külsőségekre, vagy egészen egyszerűen csak úgy érzik jól magukat a bőrükben, ha nem hanyagolják el a testüket, nem süppednek bele a kapcsolatba igénytelenül.

Nekik számít a test a szexben. Hogy ne legyen szőrös, ne legyen puffadt és egyebek.

„Szakítottam a csajommal, mert két hónap alatt akkora lökhárítót növesztett, hogy már vontatni kellett…” – mondja egy férfi, aki aligha szerette a nőjét. Míg van, akinek ugyan mindegy, ha összemennek a nőn a domborulatok, mert akkor is jó vele… És bármennyire hihetetlen olyan nők is akadnak, akik kifejezetten a sörhasra mennek, mert lovaglóhelyzetben attól élveznek el…

Akkor jó a szex, ha nem esünk le a partnerünkről, nem fulladunk meg, ha elalszik rajtunk, és ha van, mit rajta fogni, de ha általánosítani kellene, akkor azt mondhatnánk, hogy igazán nem számít a test a szexben, ha van mögötte érzelem és értelem. Csak annak fontos túlságosan a látvány, aki nem fogadja el úgy a partnerét, ahogyan van.