Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök beszélt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva.

A finn bizottsági alelnök a sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a brüsszeli bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak.

Válaszában Rehn megerősítette, hogy "egy-két napja" ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit.

Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".

Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn. Az EU eddig még egyetlen esetben sem függesztette fel kohéziós források folyósítását a deficit túlzott mértéke miatt. A sajtótájékoztatón a finn bizottsági alelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004 - vagyis EU-csatlakozásának éve - óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

mti