A nemzet egységét szimbolizáló, az összetartozást jelképező kenyeret augusztus 20-án Pécsett sütik meg az ország tájegységeiből, valamint a határokon túli, magyarok lakta területekről érkező búzából. A 550 kilogrammos szabolcsi adomány zöme a Balkány környékén termett legjobb minőségű búzából áll.

A szállítmányt a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának és a nyíregyházi önkormányzatnak a segítségével juttatják el a nyírségi gazdák a baranyai megyeszékhelyre. Wachal Kálmán, a térségi földművelésügyi igazgatóság vezetője az MTI-nek elmondta: Szabolcsban nagyon jó minőségű búza termett az idén. A kenyérgabona magvainak fehérje, sikértartalma igen jó, a legkiválóbb kenyér süthető belőle.

Az igazgató megjegyezte: a jó minőséggel mintha az időjárás a kevesebb búzatermést kárpótolta volna Szabolcsban. A csapadékhiány miatt ősszel ugyanis többnyire csak száraz, "szinte porzó" talajba tudták elvetni a magvakat a gazdálkodók. Télen sem volt elég hó, nem került védőtakaró a gyéren kelt növényekre, és a kemény hideg, a mínusz 20 fok feletti fagyok így tovább ritkították a vetést. Tavasszal, nyárelején sem esett elegendő eső a földekre, s emiatt a kalászok telítettsége elmaradt a vártaknál. Átlagban hektáronként 34,4 tonna búzát takaríthattak be a szabolcsi határban, ez valamivel több mint 6 tonnával volt kevesebb az egy évvel korábbi, 40,5 tonnás átlagtermésnél.

Wachal Kálmán hangsúlyozta: a kevesebb búza minősége viszont jobb, "acélosabb" lett, és ez magasabb árat jelent a termelőknek, ami mérsékli a mennyiségi árbevétel kiesést. A szabolcsi búzából készült liszt minőségéről a pékek elismerően beszélnek, így az adományozó gazdák büszkék lehetnek arra, hogy a legjobbat tudták adni a magyarok kenyerének sütéséhez - mondta Bakti János, balkányi termelő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi képviselője, aki Kósa Tímeával, Nyíregyháza alpolgármesterével együtt indította útra a búzaszállítmányt Pécsre.